2015. november 17., kedd

Mindenekelőtt ki kell magunkat elégíteni!

Erőszakmentes Kommunikáció az iskolában és otthon, avagy az emberhez való békés közeledés.
Kiss Márti
Ezt az előadást Gálócsy Dávid, volt Eötvös diák tartotta, aki pár éve találkozott az Erőszakmentes Kommunikációval, melynek célja olyan minőségi kapcsolatok létrehozása és fenntartása, amelyek mindenki szükségleteit kielégítik. Az Erőszakmentes Kommunikációt egy amerikai pszichiáter, Marshall Rosenberg dolgozta ki a ’60-as években. Igazából ez egy modern megközelítése egy pszichológiai témának. 
A beszélgetés első kérdése a Mi motiválja az embereket? volt. Erre kerestünk közösen válaszlehetőségeket. A két legfontosabb szükségletünk a boldogság és a szeretet. A siker, a hatalom, az elismerés, a kényelem, stabilitás, tisztelet (stb.) mind-mind motiválja az embereket. Ezeken kívül vannak fizikai szükségleteink is, mint például az evés, ivás, alvás. És a mai világban fontos szerepe van a pénznek is, de ez csupán külsőség, ettől még nem feltétlenül leszünk boldogok. És itt vannak az érzéseink is. Kétféle érzés van: egy, amikor kielégülnek a szükségleteim – ilyen a hála, izgatottság, vidámság, szórakozottság… Kettő, amikor nem elégülnek ki a szükségleteim – ilyen az aggodalom, a bánat, bizonytalanság, rémültség… A negatív érzéseket mindannyian mihamarabb meg akarjuk szüntetni. Hogyan lehetséges ez? A legfontosabb, hogy meg tudjuk fogalmazni, mit érzünk. Ezután ha magunkban vagy még jobb, ha hangosan kimondjuk ezeket valakinek.
Az Erőszakmentes Kommunikációnak 4 lépése van ennek megoldására:
  1. Megfigyelés: Fontos, hogy megfigyelésünk semleges legyen és hogy mindkét fél egyetértsen az eset leírásával.
  2. Érzés: Mi történik a szívemben, és nem a fejemben?! Egy érzés mindig csak egy emberhez kapcsolódik.
  3. Szükséglet: Mindannyiunknak ugyanazok a szükségletei. Végtelen számú megoldási stratégiával kielégíthetők. Ezen a szinten tudunk egymás szívéhez kapcsolódni, és tudjuk meglátni az embert egymásban. Az érzések valódi gyökere. Minden szó és cselekedet mögött találhatunk minimum egy szükségletet.
  4. Kérés: Fontos, hogy, tényleg kérés és ne követelés legyen. A különbség a kettő között az, hogy a kérésnél elfogadjuk, hogyha nemet mond az illető, akitől kérünk, míg a követelésnél elvárjuk, hogy meg is történjen ez a dolog. Fontos, hogy kérésünk megcselekedhető legyen és hogy a jelenre vonatkozzon. Mérhető legyen, hogy teljesült-e vagy sem.
A depresszió, a harag, a bűntudat és a szégyen nem érzések, hanem rossz gondolatok. A harag másokkal szemben veszélyes, míg a többi önmagunkkal szemben. Ezek mögött a gondolatok mögött mély érzések lapulnak, legtöbbször a fájdalom, a félelem és a magány.
Ha valaki például beszól nekünk, annak befogadására négy lehetőségünk van.:
1. látszólagos beleegyezés, miközben önmagunkat hibáztatjuk (áldozatszerep, depresszió)
2. másik hibáztatása, kritizálása (düh)
3. elkezdem használni az Erőszakmentes Kommunikációt, a saját érzéseimet és szükségleteimet kimondom
4. megtippelni, mi lehet a másiknak a szükséglete – minden kritika mögött valamilyen szükséglethiány lapul

Ennek alapján nincs olyan, hogy hibás, hiszen csak a saját szükséglete lebeg a szeme előtt, amit nem tudott a megfelelő módon elmondani. Így a legfontosabb, hogy először saját szükségleteinket elégítsük ki, mert utána sokkal hatékonyabban tudjuk mások szükségleteit kielégíteni!
Örülök, hogy ezt az előadást választottam, szerintem nagyon érdekes volt. Jó volt hallani egy új módszert, amit nem könnyű betartani, de annál hasznosabb.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése